Úgy volt, hogy januárban síelni megyünk, de annyira szuper idő volt, hogy a haverjaimmal inkább Milánót céloztuk meg. Az olasz lányok nagyon közvetlenek, már a repülőn leszólított kettő, kikérdeztük őket, hová menjünk szórakozni.
Másnap megnéztük a várost, és természetesen a kirakatokat bámuló csajokat. Este aztán fitten és hamarosan már egy kicsit becsípve (plusz szívtipróvá maszkírozva) elindultunk hódítani. Elég nagy szerencsénk volt, mert a hely, amit utastársaink ajánlottak, igényesnek nézett ki.
Éppen zárt körű buli volt, de sikerült belógnunk, és nagyon szerencsésnek érezhettük magunkat, mert kétgenerációs női kézilabda-találkozó volt. AHHH. Udvarolni nem volt lehetőségünk, mert azzal voltunk elfoglalva, hogy meneküljünk a kiéhezett olasz nők karmaiból, utána a szállásunkon még órákig sokkolt állapotban nem tértünk magunkhoz…
